Kati in the Big Wide World

Végre megkaptam a képeket a Macchu Picchurol Endlich habe ich die Fotos vom Macchu Picchu! Und das ist keine Fotomontage! :)

Wie schön, endlich mal Besuch zu haben!! Tolle Restaurants und Cafes, Sightseeing (das ganze Zeug, was ich noch gar nicht gesehen hab)

Sziasztok! Èppen visszajöttem a cserkésztáborbol, ami Córdobaban volt, 9-22.ig. Direkt Cuscobol érkeztem, Chile, Mendoza, Córdobán keresztül a Yacanto-i kis falucskában, ahol egy pár kedves rendör (akiket késöbb még jobban megismertünk) elvitt a táborhelyre. A lányok még egy 3 km-el arrébb táboroztak mint a fiuk, árnyékos erdöben, patakal, amiböl ittunk, folyó vizesésel amiben fürödtünk. Szép volt, és laza, kellemes, egyszerü, ha van 8 st 15 gyerekre, és az mind lány! Aztán a 3.nap kezdtünk együtt programozni a fiukkal is, volt vacsimeghivás, közös tábortüz, titkos barátok, zenefesztivál (Viki a POP-Queen!!) és zászlólopás a hozzávaló háboruval! Külön vagány volt a portya, amin Caroval részt vettünk, ha már itt vagyunk. Másszunk fel a lányok után a 3000 m -es Champaquira, és figyeljü nk rájuk egy kicsit, mert nehéz megtalálni az utat lefele. Ehezképest mi jobban eltévedtünk a ködben, a szakadékok és sziklák között, és addig máztunk körbe körbe, amig nem birtunk, lesátraztunk a sziklán

Puh... Iquique - 24h bus - Santiago de Chile - Directconnection - 6 h - Mendoza - BACK IN ARGENTINA - My first CHORIPAN seit langem - Faltan: 12 horas para CÓRDOBA... és akkor cserkésztábor 23-ig, abban az idöben már nem fogok irni. PUSZI

Kicsit so volt az utazás, egy éjszaka a buszon Cusco-Arequipa, egy nap logás ebben a szép városban, este tovább: Tacna-ig, a Chile-i határhoz, onnan reggel 4-kor tovább Taxiban Aricaba, a Chilei oldalon, ott talalkoztam a növel, lent a képen, mindjárt rábeszéltek, hogy menyek tovabb Iquique-ig, hogy ott szebb a strand sátrazni. Aztán a végén nem mentem sátrazni, elöször a nagymamánál hivtak meg ebédelni, aztán hozzá, tusolni, a cuccomat kimosni... elbüvöl ez a barátságosság! Nem is ismernek, és befogadnak ennyire! Egy szépet fogok aludni ma, és holnap nekiállni a 24-órás útnak Santiago de Chile-be. Bárcsak tudnék maradni itt még egy pár napot...

Hali! Végülis mégis elmentem. Mert hogy valami vagányal kezdjem már az évet. Csak egy kicsit tul vaganynak sikerült: Reggel fél négykor indultunk Taxival Cuscobol Ollantitambo-ba, hogy ott elkapjuk a 5:30-as és legolcsóbb (még mindig 40 dolláros!) vonatot. 5:33-kor érkeztünk, és a Taxis még eltüzött velünk, versenyezve a vonattal a 82-es km-ig, ahol biztos megáll... Csak hát turistáknak nem, itt nem használ az integetés. Ugyhogy vonat nincs... De a 82-es töl a 111-es km-ig nem is olyan sok, és igy elindultuk a vonatsineken végig gyalogolva. Eleinte a szembe, és hátulrul jövö vonatoktol féltem, aztán csak a tunnelektöl, aztán meg már csak a kutyáktol, akik a vonat sinek mellet élnek (ki tudja elképzelni hogy hogy?) az ottani emberekkel. A táj azert félelmetes. A sinek az egyetlen ami elvezet ezekhez a falukhoz a zúgó folyo mellet a hegyek között. 6 óra alatt, 12:15-kor meg is érkeztünk apró szemü kb esöben Aguas Calientes-be. Daniel barátnöje aki ott dolgozik mint guia kölcsönadta a bel

HAPPY NEW YEAR TO EVERYONE! BUÉK! BUÉK! BUÉK! BUÉK! Peruban a sárga alsónemü hoz szerencsét, egyáltalán a sárga szin ;) Boldog uj évet kívánok!!! FROHES NEUES JAHR!