Adios!

By -
Soooooo...
I´m on my way again! 36 hours of busride all the way down to the south of Patagonia, Rio Gallegos. And from there down to terra del fuego.
Some more beautiful pics coming up soon!!! Jippie
And yeah momy, i´m taking good good care of myself!
Big Kiss to everyone!
KATI

Just arrived in Rio Gallegos, after miles and miles and miles and miles of nothing. This is really amazing, all this flat land, where the cow every 20 minutes is a tourist attraction!
Rio Gallego seems similar, calm, small, flat, and expensive, the only Camping has just closed down and the cheapest Hostal is twice as expensive than in the north. (Verkehrte Welt)
But I really need a shower after 40 hour busride, and a good bed, so whateva. A friend of mine, Daniel is traveling around here, so I might take of west to Chile to Torres del Pine National Park, where I will meet him. Or I ll go all the way south to Ushuaia. A ver a ver.
Big Kiss, Nagy Puszi, alles Liebe an alle!!!
Schreibt mir!

Comments

Anonymous said…
Sok sok szerencset kivanom neked!Varom a kepeket!! =)
Puszi,
Nati.
February 3, 2009 at 12:49 AM
MartaJudit said…
puszik es kösz, hogy irsz M
February 4, 2009 at 7:45 PM
Anonymous said…
Ha kialudtad Magad, ird meg kerem, hiogy döntöttél, s merre indulsz?
Nagyon sok puszi M
February 5, 2009 at 1:33 PM
MartaJudit said…
Pali es Martine lakasabol irok. Sajnos a debreceni projektet nem kaptuk meg, remelem, lesz mas. Van mobilod? Nem is hallottalak még idémn puszi M
February 5, 2009 at 4:34 PM
Kati, az egyik said…
Hali!
Megdöglök az irígységtöl! ;-) De persze nagyon örülök, hogy lejutottál oda is. Egyszer nekem is el kell mennem... Most még szüneted van amúgy, vagy lógsz?
Én itt Freiburgban lassan-lassan haladok a doktorimmal, igazából nincs semmi különös. Jövö héten megyek megint Münchenbe egy pár napra, azért mégis nagyon hiányzik Thomas :..(
És lesz cserkészfarsang! Híres szerelmesek! Szóval megpróbálom majd rádumálni, hogy jöjjön el ö is.
Sok-sok-sok puszi, sokszor gondolok rás és imááádlak
KATI
February 6, 2009 at 9:11 AM
Post a Comment

Popular posts from this blog

Berlin ... Elsö fejezet: "Hogy kerültem ide?"

By -
Image
„Das verflixte siebte Jahr“, mondják a németek. Meg azt is mondják, hogy hét évente testünk minden sejtje kicserélődik. Nem tudom, min múlhat ez, de hét év után tényleg sok kapcsolat kerül válsághelyzetbe. Hét évig voltam veled, laktam nálad. Jó lesz most nekünk ez a válás, ez a szünet, ez a távolság. A történet a szokásos: eleinte nagy a lelkesedés, fiatalok vagyunk, diákélet, a jó kocsmák, az új haverok, a hosszú éjszakák. Mindig volt benned élet, lehetőség, spontaneitás. Már csak azért is, mert ilyen megbízhatatlan vagy. Ez eleinte még vonzó. Fittyet hánytál, vállat vontál a megengedettre, a szabályszerűre, a tekintélyre, a szükségletekre. Lenézted azt, ki eszerint éli kis vidéki hétköznapjait. Én meg beleszerettem nagyvilágias viselkedésedbe. Olykor ápolatlan, kopott külsődben nem a szegénységedet láttam, hanem a történelmedet, a megélt élet jeleit. Meg aztán egyszerűen pofátlanul jóképű vagy. Szép vagy. Gyönyörű tudsz lenni, bizonyos megvilágításban, helyen, öltözetben… Mind...
Read more

A nagy kérdés - die grosse Frage

By -
Image
Jetzt ist die Zeit da die frage zu stellen: warum reise ich? Ich sitze in einem Kaffee (ungewöhnlich für Bangkok und mich) unweit des Königspalstes, welches ich aus touristenschwarm- und finanzgründen nicht besucht habe, des Wat Poh, welches ich besucht habe, Fotos hier , und des Siam museum, welches ich heute morgen besuchen wollte, es aber montags zu hat. daher die Zeit, die obige frage zu stellen. Ich reise zum ersten mal nicht, um dem Land indem ich wohne zu entfliehen. Ich verstehe plötzlich die Menschen die im Urlaub am anderen Ende der Welt auf dem Handy Fotos von ihrem schönen zuhause zeigen. Ich fühle mich grundsätzlich  wohl in Budapest, in meiner Wohnung, im Freundeskreis, in meiner Haut. Doch fehlt was. Im Moment neige ich dazu, es einfach "Trägheit" zu nennen. Komisch? Vielleicht würden mich die wenigsten, die mich kennen faul nennen. und doch ist es so. Meine beste Freundin meint, es ist nicht Faulheit, wenn man sich Sachen gönnt, oder weniger unternimmt, in u...
Read more

Killing Fields Cambodia

By -
Image
No one said anything for a long time. We sat in the tuk-tuk rumbling over the dirt-roads of Cambodia, losing our gaze in the rice-fields or staring straight ahead. Then slowly a discussion unraveled, we could not keep our questions to ourselves: Has humanity improved since? Has there been any positive change in the world? To use stereotypes: Did we learn from our mistakes? These were the questions sparking the debate between backpackers of different nationalities and age-groups driving back to Phnom Penh City. We had just visited the genocide memorial center Choeung Ek, also known as the Killing Fields. It is simply unbelievable what happened in this country between 1975 and 1979. Two to three million people died or were killed out of a population of then eight million Cambodians. Why? A radical communist, Pol Pot and his improvised army of young Cambodian countrymen, the Khmer Rouge, decided to transform Cambodia into a Marxist society: purely agrarian and self-sufficient. This...
Read more